2011. augusztus 7., vasárnap

Lánykérés

Kicsit visszaugorva az időben,pontosan 15 hónapot,elmesélném nektek hogy is történt az a bizonyos lánykérés. Mivel párom(akkor még nem is gondoltam volna, hogy leendő vőlegényem)év dolgozójaként a Telekomnál nyert egy Kanári- szigeteki utat, így repülővel kiutaztunk.Kicsit izgultam,mert előtte még sosem repültem,de ő mint mindig nyugtatott,mellettem állt(és mosolygott magában,hogy nemsokára ezt a nőt elveszem.)Tehát én az utazástól, ő az este kimenetelétől izgult.Alighogy megérkeztünk a hotelünkbe, persze vagy 6 óra repülés után,siettünk is a nemzetközi díjátadó ünnepségre.Tele voltunk izgalommal, ide -oda kapkodtuk a szemünket,bár akkor még csak futólag fedeztük fel ezt a ,,mesevilágot,,.Az ünnepségre a Magma nevű épületben került sor.Kicsit egyedül éreztem magam ebben az idegen világban,ő ott hagyott ugyanis, mivel a színpad mögé kellett állnia,hogy ha szólítják vegye át a díját.Amint meghallottam azt a nevet, hogy Peter Bene hatalmasat dobbant a szívem, nyelni nem tudtam, könnybe lábadt a szemem, olyan büszke voltam rá.Ahogy le jött a színpadról, meg sem tudtam szólalni.Csak nézett engem(talán akkor mért fel magának utoljára,ez amolyan utolsó férfi dilemma lehetett:)Megittunk még egy koktélt, kézen fogott,és csak annyit mondott menjünk haza....
Visszatérva a szállodába elindultunk sétálni.Egy tengerre néző teraszra érve egyszer csak leguggolt elém(igen leguggolt) és feltette a nagy kérdést:hozzám jössz feleségül???:)Elméletileg ez a kérdés,jobb esetben csak egyszer hangzik el egy nő életében, én azonban imádom ezt a kérdést.A legszebb kérdés,amit férfi feltehet:):)Természetesen igennel válaszoltam......a este folytatását nem részletezném tovább:D
video
Imádtuk ezt a zenét:D szeretlek életem, köszönöm az élményt neked!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése