Álmaink....

...minden embernek kivétel nélkül vannak álmai.Valaki nagy dolgokról álmodik,míg valaki egészen kicsikről.Valaki álmait meg is valósítja, valaki csak szövögeti őket tovább.
Egy biztos,vannak angyalok,akik segítenek álmaink megvalósításában, és ezek az angyalok sokszor a barátaink.
És a nagy számok törvénye szerint,jobb ,ha egyszerre több álmunk van,egyik csak-csak megvalósul belőle.
Egy ideje kacérkodom a gondolattól, hogy varrásba kezdek. És nem is tagadom, inspirált egy kedves barátnőm tehetsége, szebbnél- szebb munkái. Amit egy hétvégi látogatás alkalmával be is vallottam neki.
Először kicsit féltem, nehogy a rajongásomat utánzásnak,, veszi, de hála égnek épp ellenkezőleg, készséggel segítségemre volt. Tanácsokkal látott el,és igaza van, neki kell állni, nem csak tervezgetni, ezért kapásból vagy 4 ötlettel teli könyvet nyomott a kezembe...

Telis-tele van gyönyörű ötletekkel. A könyveket lapozgatva még inkább égek a vágytól, hogy halljam már a varrógép mennyei hangját!!
Kaptam gyöngyöket, cérnákat, tűket, anyagot, amolyan kezdő csomagot. Hogy ezt hogy tudom meghálálni??

És igen, ahogy ő mondta:ne felejtsük el a szeretet törvényét,,amit adunk, biztos valamilyen formában vissza érkezik hozzánk....
Már csak egy varrógépet kell szereznem, na meg persze némi tudást, aztán meg is valósulhat egy álom....

Karácsony

Szívem legnagyobb bánatára lassacskán eltelik ez az ünnep is. Belegondoltatok,hogy erre a pár napra egy egész évet kell mindig várnunk? Azért még korai lebontani a fát (eszem ágában sincs), de nem is olyan sokára elcsomagoljuk a díszeinket, elrakjuk őket a szekrény mélyére, és még kimondani is sok, de egy év múlva pillantunk rájuk legközelebb.
A szenteste nekem szó szerint áldottá, meghitté sikeredett. És ki hisz benne, ki nem, előtte kértem is a Jó Isten segítségét , hogy éljem át, töltse be a szívemet az ünnep fénye. Így is lett:)
Reggel, nem túl korán kászálódtunk ki az ágyból, megcsináltuk a reggeli kakaónkat, és neki is láttunk a készülődésnek. Ahogy azt szokás a férfi a munka férfias végét, a nő a nőit fogta meg. Szerelmem befaragta a fát, én meg izgatottan néztem:)Na erről beszélek, ez a munkamegosztás:)

Tök izgultam, hogy estére minden kész legyen. Olyan volt, mintha az idő nem a barátom lett volna, épp ellenkezőleg ,a legnagyobb ellenségem. De hogy hova siettem?

Még egy gyors temetőjárást is közbeiktattunk, mert igaz a szeretteink a szívünkben laknak, de azért mégiscsak illik őket is ,,meglátogatni,, ilyenkor.

Aztán következett a kedvenc részem, a férjemmel együtt készített vacsora ideje. Ezek a kedvenc részeim a napban, még ha nem is kerül rájuk gyakran sor, de ezeket én építő jellegűnek tartom egy kapcsolatban. Együtt adagoljuk a hozzávalókat, közben beszélgetünk, nevetgélünk:))Igen, ez annyira jó. A lényeg mondanom sem kell,nem az ételen van...

Miután mindennel elkészültünk fenyőfácskánk elé ültünk, énekeltünk neki, hálát adtunk az év ajándékaiért, és ami gyerekkoromból maradt vissza, csillagszóróztunk! Megettük vacsoránkat, leszaladtunk anyáékhoz egy puszira, kis beszélgetésre, aztán visszajöttünk, és némán bámultuk a fánkat, egymás mellé ülve, egy szót sem szólva,csak mosolyogva....igen,ez a mienk....

Kívánok jövőre is ilyen lelkiekben gazdag karácsonyt férjecskémmel,családommal,....vagy még egy kis csöppséggel együtt...

A négy gyertya meséje!!!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első :

- ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.  - Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:

- ÉN VAGYOK A HIT! - Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.  - A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. 

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

- ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. - Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

- De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! - Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

- Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.

ÉN VAGYOK  A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

- Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a hit, remény, szeretet és béke lángját!!! Ámen...

Azt hiszem nincs hozzáfűzni valóm!!

Karácsony itthon

Karácsony!!!Egy ünnep,melyre mindig egy esztendőt kell várnunk.Nem elég csak 24-én ünnepelnünk,hetekkel előtte készülnünk kell áhított ,,vendégünk,,fogadására.A minap férjemmel ültünk le a meggyújtott kis adventi gyertyánk mellé egy finom forró csoki társaságában,és elmélkedtünk gyerekkori emlékeinken.Azon,hogy kinél mikor díszítette  a Jézuska a fát, ki milyennek élte át a hatalmas fa fényeinek,illatának élményét.Ilyen beszélgetés mindenkinek kell,melegen ajánlhatom.Annyira jó volt a kis lelkünknek,próbáljátok ki.
Kicsi otthonunkat pár napja már az ünnep fényébe öltöztettük.Elfoglalták méltó helyüket izzóink,kikerültek arany gömbjeink,és december 6-a óta minden nap nyitásra kerül adventi naptárunkból egy kis üzenet:)))Annyira szeretem,olyannak érzem magam,mint egy izgatott kisgyermek,aki várja az újabb estéket egy üzenet kedvéért:)

Gondolkodtam már a karácsonyi menün is. Aszalt szilvával töltött pulykamell biztos kerül az ünnepi asztalkánkra.Már meg is vásároltam a díszeket,a piros gyertyát, tányéralátétet, mécseskéket.

A süteményeken még gondolkodom,de a mézeskalácssütés barátnővel programba van iktatva.

Szeretem ezeket a dolgokat.Csinosítani az otthonunkat, bevásárolni az ünnepre,kis fácskánkat kiválasztani...ezek a dolgot teljesen betöltik a szívemet.

És igen,ajándékokról eddig még egy sort sem olvashattatok.A karácsony nem az ajándékok,sokkal inkább a szeretet ünnepe......

Karácsony itthon

Karácsony!!!Egy ünnep,melyre mindig egy esztendőt kell várnunk.Nem elég csak 24-én ünnepelnünk,hetekkel előtte készülnünk kell áhított ,,vendégünk,,fogadására.A minap férjemmel ültünk le a meggyújtott kis adventi gyertyánk mellé egy finom forró csoki társaságában,és elmélkedtünk gyerekkori emlékeinken.Azon,hogy kinél mikor díszítette  a Jézuska a fát, ki milyennek élte át a hatalmas fa fényeinek,illatának élményét.Ilyen beszélgetés mindenkinek kell,melegen ajánlhatom.Annyira jó volt a kis lelkünknek,próbáljátok ki.
Kicsi otthonunkat pár napja már az ünnep fényébe öltöztettük.Elfoglalták méltó helyüket izzóink,kikerültek arany gömbjeink,és december 6-a óta minden nap nyitásra kerül adventi naptárunkból egy kis üzenet:)))Annyira szeretem,olyannak érzem magam,mint egy izgatott kisgyermek,aki várja az újabb estéket egy üzenet kedvéért:)

Gondolkodtam már a karácsonyi menün is. Aszalt szilvával töltött pulykamell biztos kerül az ünnepi asztalkánkra.Már meg is vásároltam a díszeket,a piros gyertyát, tányéralátétet, mécseskéket.

A süteményeken még gondolkodom,de a mézeskalácssütés barátnővel programba van iktatva.

Szeretem ezeket a dolgokat.Csinosítani az otthonunkat, bevásárolni az ünnepre,kis fácskánkat kiválasztani...ezek a dolgot teljesen betöltik a szívemet.

És igen,ajándékokról eddig még egy sort sem olvashattatok.A karácsony nem az ajándékok,sokkal inkább a szeretet ünnepe......

Karácsonyi gondolatok

Nem tudom ki hogy van vele,de én szinte hallom a karácsony lépteit,ahogy elindult már a felénk tartó úton.Tavaly ugyan már szerelmemmel saját karácsonyfánk illatozott a nappalinkban,de idén ennél már kicsit több érzés fogja betölteni a szívünket,ugyanis az első nagy ünnepünk lesz,mint férj és feleség!:)
Olyan izgatott vagyok,mint egy tinilány,első randevúja előtt.Minap már szóba is került vacsora közben, hogy mi legyen majd a menü.Azt hiszem könnyedén meg is egyeztünk az aszalt szilvával,és sajttal töltött pulyka kérdésben:)Annyira várom már,hogy süljön a sütőben,és az illata elegyedjen a fenyő illatával. Egy hete valahogy bennem van ez a ,,láz,,...ki érti miért?
Már elegáns csomagolót is kinéztem:)Hogy hova sietek? Fémdekorral díszített egyszerű csomagolópapír.És azt hiszem nem is kíván sok szakértelmet:)



De aminek a legjobban örülök,az az idei kis ötletecském!
Pici papírkákat fogok kivágni,becsomagolom őket szépen,és kis cetliket fűzök rájuk rafiával,amin számok állnak majd,1től 25-ig! Mindegyik kicsi csomagban 1-1 üzenet áll majd,amit egymásnak írunk szerelmemmel.Minden nap egy csomagocska kerül kibontásra....már várom hogy kész legyen.

A karácsonyra jó előre fel kell készülni,nem csak ajándékkal,édességgel,fenyőfával.....legfontosabb a lélekkel!

Tihany szépsége

A minap Tihanyba látogattunk el családommal,és lám épp a helybéliek egy nagy ünnepére, a levendulás lekvárfőző napra látogattunk el. Kocsiból kiszállva már a parkolóban fiatal, népviseletbe öltözött lányok kínáltak minket levendulás pogácsával, és invitáltak a sétáló utcán lévő forgatagba. Szeretem Tihanyt is, a levendulát is, így minden adott volt. Az utca szélén kis asztalon, csinos üvegebe árulták portékáikat a helyiek. Itt-ott, egy-egy üstben rotyogtak a finomabbnál finomabb lekvárok.Levendulás-csipkebogyós, fehér csokis-levendulás, Marcipános-levendulás, és ami mind közül a kedvencem volt az otellós-levendulás:)egyszerűen mennyei volt:)

Azt hiszem ezzel az ebédünk meg is volt:)
Igen a mesebeli Tihany!Minek nekünk külföldre menni, ha hazánk tele van szebbnél-szebb látnivalókkal, ízekkel, tájakkal, szokásokkal, melyek megtöltik az ember szívét?Szerintem felesleges is ezt részletezni,a képek elárulnak mindent....

,,Jöhet bármi, de mindig tudd, hogy áldott itt-e föld, a hömpölygő folyók, az erdők és mezők,
ez az otthonunk , itt kell élnünk, múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz, bennünk testet ölt, így lesz ez örökké....